Halmai Richárd vagyok, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje Budapest 2. számú választókerületében, amely Józsefvárost, Ferencvárost és a Belvárost foglalja magába.

Gyermekkoromat ezekben a városrészekben töltöttem, ma is a 8. kerületben élek.

Egész életemet az emberekkel való foglalkozás tette ki: dolgoztam a Józsefvárosi Önkormányzatnál külsős bizottsági tagként, szakács-felszolgálóként, sportszervezőként, főállásban társasházkezelőként dolgozom. Ez a sokrétű tapasztalat segít abban, hogy több nézőpontból is értsem az itt élők problémáit.

A helyi ügyek számomra a napi valóságot jelentik, a politikának nem a pártérdekekről, hanem az itt élők mindennapjairól kell szólnia.

Józsefváros: meg kell erősíteni a bérlakás programot, idősgondozást, szociális ellátást, közterületi rendet (hajléktalanság, drog, köztisztaság).

Ferencváros: támogatni kell a kisvállalkozásokat, hazai vállalkozókat; Duna-part és közterek zöldítése, élhetőbb közösségi terek; közösségi közlekedés fejlesztése.

Belváros: lakók nyugalmának védelme az Airbnb-robbanással, a bulinegyedekkel szemben; korrupció elleni fellépés, átláthatóság.

Mi, baloldaliak valódi változást akarunk, mert egy szabad, igazságos és európai Magyarországon akarunk élni. Hisszük, hogy baloldal nélkül nincs igazságos Magyarország, és tudjuk, hogy a baloldaliak nélkül nincs kormányváltás sem!

2026-ban számítok Önre! Váltsuk le a kormányt, és vessünk véget a jobboldal másfél évtizedes pusztításának.

Ebben a három városrészben nem ugyanazt jelenti budapestinek lenni.
Más gondokkal küzd Józsefváros, más ritmusban él Ferencváros, és mássá vált a Belváros. De egy dolog közös: túl sokan érzik azt, hogy a város nem értük van, hanem rajtuk él.

Én itt élek, itt járok, itt beszélgetek emberekkel. Meggyőződésem, hogy a politika nem a pártokról, hanem az itt élők mindennapjairól kell szóljon. Ezért indulok.

Józsefváros – a biztonság és a lakhatás nem lehet luxus

Józsefvárosban együtt van jelen minden, ami Budapest legnehezebb kérdése.
Beszéltem idősekkel, akik napokig nem váltanak szót senkivel. Családokkal, akik hónapról hónapra izgulnak, hogy kijönnek-e a lakbérrel. És olyanokkal is, akik este már nem szívesen mennek haza egyedül.

Itt nem rendpárti szólamokra van szükség, hanem közrend-párti, emberi megoldásokra. Megfizethető lakhatás; parkolási és közlekedési káosz megoldása; közösségi közlekedés erősítése, tiszta, biztonságos, rendezett utcák, közterek; közösségek erősítése és esélyteremtés, esélyegyenlőség; 

Azt szeretném:

• hogy legyen valódi, bővülő bérlakásprogram, valódi lakhatási támogatás és a jelenlegi állomány újra legyen élhető, hogy végre ne patkányok között és/vagy éppen WC nélküli lakásokban éljenek gyermekek,
• ezáltal megfizethető legyen a lakhatás,
• hogy az idősgondozás és a szociális ellátás ne papíron működjön, hanem a valóságban,
• hogy a hajléktalanságot kezeljük, az aránytalan hajléktalanellátás terhe megszünjön, igazságosabb elosztás épüljön ki,
• hogy a drogproblémákat megoldjuk és a közterületeink újra biztonságosak legyenek,
• hogy tiszta lakókörnyezetünk legyen, ahol nem feszültség, hanem nyugalom van,
• hogy a lakossági parkolás erősödjön, több legyen a védett zóna,
• hogy a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnjenek,
• hogy fiataloknak biztos jövőt teremtő ösztöndíjprogram, gyakornoki lehetőség legyen,
• hogy a roma közösségnek, fiataljainak saját közösségi tere, központja lehessen,
• hogy újra induljon a panelprogram.

Ferencváros – ahol élni is tudnunk kell, nem csak áthaladni

Beszéltem kisboltosokkal, vendéglátósokkal, akik nem tudják, meddig bírják még. Pedig ők adják meg a kerület lelkét. Közben látom és folyamatosan hallom az emberek hangját, hogy mennyire hiányzik sok helyről a zöld és az árnyék, egy hely, ahol nyugalomban le lehet ülni és a város zaja helyett egy kis friss levegőt szívni.

Azt szeretném:

• hogy a kisvállalkozások és a vendéglátás valódi támogatást kapjanak,
• hogy a kreatív ipar és a kulturális élet ne háttérbe szoruljon, hanem erősödjön,
• hogy a Duna-part és a közterek zöldebbek és emberközelibbek legyenek,
• hogy legyenek autómentes, emberléptékű terek, de nem az autós társadalom kárára,
• hogy a lakossági parkolás erősödjön, több legyen a védett zóna,
• hogy fejlődő, erős, megbízhatóbb, élhetőbb közösségi közlekedés legyen,
• hogy újra induljon a panelprogram.

Egy olyan Ferencvárost szeretnék, ahol nem csak átmegyünk, hanem meg is érkezünk.

Belváros – ahol újra átláthatóság és lakóközpontú szemlélet kell

A Belvárosban ma sokszor az az érzésem, mintha vendég lennék a saját városomban.
Bőröndök, bulinegyed, zaj, tömeg. Nem vagyok turizmusellenes, de lakó-párti vagyok. Én mindig az itt élőket fogom képviselni.

Azt szeretném:

• hogy átlátható döntések szülessenek a kerületben, 
• hogy legyen valódi egyensúly a turizmus és az itt élők érdekei között, hiszen az ő életük a legfontosabb,
• hogy az Airbnb és a buliturizmus ne írja felül a lakók nyugalmát,
• hogy a Belváros is megfizethető legyen az itt élők számára,
• hogy végre a Belváros ne díszlet, hanem otthon legyen,
• hogy a lakossági parkolás erősödjön, több legyen a védett zóna.

Nem csodát ígérek, hanem jelenlétet, munkát és következetességet. Hogy nem tűnök el a választás után. Mert én mindig az emberekért fogok dolgozni. Többek között a megfizethető lakhatásért, a zöld és élhető városrészekért, az európai bérekért és egészségügyi ellátásért, a megfelelő szociális- és idősgondozásért.

Azért kérem a bizalmukat, hogy együtt tegyük élhetőbbé, fejlődővé Józsefvárost, Ferencvárost és a Belvárost.