Molnár Bálint vagyok, a Demokratikus Koalíció jelöltje Pápán, Devecseren és Zirc környékén. Pápán élek, jelenleg mérnök informatikus hallgatóként folytatom egyetemi tanulmányaimat.
Már gimnazistaként megfogalmazódott bennem, hogy szeretném képviselni azokat az embereket, akiket senki sem akar meghallani. Grőber Attila kampányfőnökeként aztán betekintést nyerhettem a helyiek gondjaiba, és együtt dolgoztunk azért, hogy Pápán elinduljon a változás. Most pedig azon szeretnék munkálkodni, hogy ez a változás az egész választókerületre kiterjedjen!
Fontos számomra, hogy a választókerület települései is hasonló fejlődésen menjenek keresztül. A vidéki kistelepülések legnagyobb problémái között látom a tömegközlekedés hiányosságait, az utak rossz állapotát, a közüzemi szennyvízelvezető hálózat hiányát, valamint a postabezárások következményeit.
Mi, baloldaliak valódi változást akarunk, mert egy szabad, igazságos és európai Magyarországon akarunk élni. Hisszük, hogy baloldal nélkül nincs igazságos Magyarország, és tudjuk, hogy a baloldaliak nélkül nincs kormányváltás sem!
2026-ban számítok Önre! Váltsuk le a kormányt, és vessünk véget a jobboldal másfél évtizedes pusztításának!
1) Elérhető egészségügyet a választókerületünknek
Választókerületünkben ma 13 betöltetlen háziorvosi praxis van. Egyre nehezebb időben orvoshoz jutni, miközben sok településen az orvosi rendelők elavult állapotban vannak, és sem a betegeknek, sem az egészségügyi dolgozóknak nem biztosítanak méltó körülményeket. Ez közvetlenül rontja az ellátás biztonságát, különösen vidéken.
Az uniós források hazahozatalával és 3500 milliárd forintos egészségügyi fejlesztéssel lehetőség nyílik új háziorvosok és szakdolgozók munkába állítására, a pápai kórház megerősítésére, a devecseri és zirci járóbeteg-ellátás bővítésére, valamint a várólisták csökkentésére. Pápán kiemelten fontos egy korszerű egészségház kialakítása is, amely egy helyen, elérhető módon biztosítja az alapellátást és a szakrendeléseket. Mert vidéken élni nem jelenthet kevesebb esélyt az egészséghez való jog gyakorlásában.
2) Biztonságos és elérhető közúti közlekedés
Választókerületünk úthálózata az elmúlt másfél évtizedben súlyosan leromlott. Nemcsak a főútvonalak, hanem a falvak bekötőútjai is sok helyen balesetveszélyes állapotban vannak, miközben a forgalom folyamatosan nő. A Pápa–Devecser és a Pápa–Celldömölk közötti szakaszokon naponta jelentős személy- és teherforgalom halad át, az utak állapota azonban nem felel meg ennek a terhelésnek. Kiemelten sürgető a 8-as főút Herend és Devecser közötti bővítése, valamint a Pápa–Devecser átkelési szakasz biztonságos kialakítása, ahol az elmúlt években több súlyos, köztük halálos baleset történt. Nem tűr halasztást a 82-es főút Zirc és Bakonyszentkirály közötti szakaszának felújítása sem, amely Veszprémet köti össze Győrrel, mégis évek óta elmaradnak a szükséges beavatkozások.
A közúti problémákat súlyosbítja, hogy Devecser és Budapest között megszűnt a közvetlen autóbuszjárat, ami különösen a diákok és a munkába járók számára jelent komoly nehézséget. A következő ciklusban javítani kell az autóbuszos összeköttetéseket, vissza kell adni az embereknek a biztonságos és kiszámítható közlekedés lehetőségét.
3) A vasút a vidéki közlekedés jövője
A vasút nem a múlt, hanem a vidék jövője. Ehhez képest ma elfogadhatatlan, hogy az Ajka–Veszprém közötti vágányzár tartósan ellehetetleníti a vasúti eljutást a főváros irányába, miközben nincs megfelelő alternatíva. A következő ciklusban helyre kell állítani a vasúti közlekedést, és valódi fejlesztési irányt kell adni a térségnek. Régóta ígért, de mindmáig elmaradt beruházás a Celldömölk–Pápa–Győr vasútvonal villamosítása. Ez nemcsak a menetidőt rövidítené, hanem kiszámíthatóbb menetrendet, alacsonyabb üzemeltetési költségeket és környezetkímélőbb közlekedést is jelentene. A vasút fejlesztése esélyt ad arra, hogy a térség ne zsákutca, hanem valódi összeköttetés legyen Nyugat-Magyarország nagyvárosai között. A diákoknak, a munkába járóknak és az itt élő családoknak joguk van ahhoz, hogy a vasút ne akadály, hanem lehetőség legyen.
4) Fejlődő vidék
A magyar vidék az elmúlt másfél évtizedben méltatlanul nehéz helyzetbe került. A hangzatos programok ellenére a falvak megtartó ereje csökkent, a mindennapi szolgáltatások elérhetősége romlott. Választókerületünk településein sorra zártak be a posták, ami különösen az időseket és az autóval nem rendelkezőket hozta nehéz helyzetbe. Egy faluban élni nem jelenthet kevesebb jogot az alapvető szolgáltatásokhoz. A vidéki postai ellátást újra kell gondolni, helyi igényekre szabott megoldásokkal és az önkormányzatok bevonásával, legyen szó kisboltokban működő postapontokról vagy rendszeresen megjelenő mobilpostáról, fedett, közösségi terekben.
Ugyanez a lemaradás jelenik meg az alapvető közművek hiányában is. Választókerületünk kistelepüléseinek közel fele 2025-ben még mindig nem rendelkezik kiépített szennyvízelvezető hálózattal, ami nem technikai kérdés, hanem mindennapi teher a családoknak. Az emésztőgödrök ürítése súlyos költségekkel jár, miközben környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz. A vidék fejlesztése nem állhat meg ígéreteknél és szalagátvágásoknál. Alapvető szolgáltatások és közművek nélkül nincs felzárkózás, nincs biztonság, nincs jövő. A szennyvízhálózat kiépítése és a helyi szolgáltatások visszaépítése egyszerre javítja az életminőséget, védi a környezetet és valódi esélyt ad arra, hogy a falvak élhetőek, megtartó erejű közösségek maradjanak. A döntéseket nem a települések feje felett, hanem velük közösen kell meghozni.
5) Valódi autonómiát az önkormányzatoknak
2026-ban a kormány közel 1 milliárd forintot von el a választókerületünk településeitől. Az így is forráshiánnyal küzdő önkormányzatok mozgástere tovább szűkül, miközben az uniós források befagyasztása miatt a fejlesztések elmaradtak, 2025 sok helyen a puszta túlélésről szólt. Az önkormányzatoknak vissza kell adni a döntési szabadságukat, az autonómiájukat és a nekik járó forrásokat. Csökkenteni kell az igazságtalan szolidaritási hozzájárulást, és biztosítani kell a kiszámítható, átlátható finanszírozást, hogy a települések valóban a helyi közösségek érdekében tudjanak fejleszteni.
6) Az oktatás a jövő alapja
A jövőt nem lehet omladozó iskola falak között építeni. Pápán a Türr István Gimnázium és a Weöres Sándor Általános Iskola felújítása nem tűr halasztást, ahogy minden hasonló állapotú iskola sem. A diákoknak joguk van biztonságos, korszerű, európai körülmények között tanulni. A tanároknak pedig kiszámítható életpálya, szakmai szabadság és valódi megbecsülés jár. Mi olyan oktatást akarunk, ahol az iskola esélyt ad, a pedagógus partner, a tudás pedig valódi jövőt jelent.